A férfiak lelki élete

Úgy döntöttem, hogy a magunk, és talán a szebbik nem okulására írok kicsit arról, hogy mi hogyan csináljuk ezt a lelki dolgot. El kell oszlatni néhány félreértést, és betekintést kell engedni ebbe az igen sajátos világba. Bő lére engedem, szándékosan, még az is lehet, hogy sorozat lesz :). Csakazértis. Hogy rácáfoljunk arra, hogy ezzel a címmel meg lehetne írni a világ egyik legrövidebb könyvét.. Bár a klasszikus mondás szerint egy férfival mindent lehet, ha a szex-kaja-nyugalom Bermuda-háromszögben tartod őt (és ebben sok-sok igazság van is), ennél azért kicsit cizelláltabb a helyzet. Mondjuk tényleg nem sokkal. Az egyik (hímnemű) barátom tavaly például napokra eltűnt, mailre nem felelt, aztán már a telefont se vette fel. Dolgoztunk is együtt egy ügyön, az jutott eszembe, hátha valamit elszartam, és mérges? Írtam egy rövid levelet, hogy hívj fel, mondd el, ha valami nem stimmel. Talán másnap felhívott. A fenti lelki problémák tisztázása az alábbi gyötrelmes és hosszadalmas módon zajlott:

- (én) Szia.

- Szevasz. Kerestél. Mi a kurva anyád van?

- Akkor semmi. Akkor minden rendben. Majd hívsz, ha ráérsz.
- Jó, mert most nem érek rá. Dögölj meg.
- Paraszt. 

Kölcsönös röhögés közben letettük. Ezt a részét például baromira bírom a férfi léleknek. A végtelen egyszerűség, és a problémák automatikus taszítása. Nem nagy dolgok, de éppen ezek létezése adja azt a fajta nyugalmat, amire a férfi önmagában nem is gondol, viszont ha elveszik tőle, akkor nagyon is feszül rajta. A legegyszerűbb példák. 3 férfi legnagyobb valószínűséggel harmadolni fog egy éttermi számlát. Semmiféle hiszti, vagy szorongás nem jelentkezik, ha egyik a másiknak elkéri a kocsiját, a pénztárcájában lévő pénz felét, vagy átmegy aludni. Vagy egy mozi, vagy hogy valaki átugrik valakihez 2 órára pofázni. Nincs előkészület, nincs forgatókönyv, 2 perc a megbeszélés. Nemleges válaszok esetén nincs megsértődés. Elindulni valahova rettenetesen könnyű dolog. A nadrág, ami rajtad van, szinte biztosan jó lesz. Tiszta vagy, meg ápolt, mert nem vagy paraszt nyilván. De nem tökörészel. Reggeli készülődés elnyújtva 12 perc. Mondom ezt úgy, hogy másfél órát elb@szni bármire nem feladat. De ettől még keresem az egyszerű megoldásokat, mert nem pakolok akadályokat a saját életemre és -be. Fiútársaságban például szinte soha nincsen ún. kínos csend. Hogy is lenne? Végre kicsit kuss van..

Hangsúlyozni kell, hogy a férfiak között is bőven van problémázós, meg olyan, akire a fentiek nem vonatkoznak. Meg általánosítani se lehet. És közel sem arról van szó, hogy a férfi ne lelkizne, ne törné a fejét ugyanúgy a magánéletén, a tettein, gondolatain, érzelmein, vagy ne akarna tisztán látni, vagy leszarná az egészet. Dehogy. Sőt megkockáztatom, sok esetben jelentősen többet pletykálnak/lelkiznek a férfiak, mint a nők. Témánként és társaságonként eltérő, de sokszor így van. Viszont ha két fiú beszélget, akkor merem állítani, hogy soha, semmilyen körülmények között nem fordul elő, hogy az egyik azt mérlegelné közben, hogy nagyobb-e a segge a másikénál, vagy a másik esetleg többet fogyott-e az utóbbi időben.  Jó-jó-jó. Nem veszem a nőket sem egy kalap alá, mert ismerek sok ellenpéldát is. De...:)

És biztosan nehéz sokszor elfogadni, hogy a férfinak tényleg van olyan, hogy nem gondol semmire, csak ül, néz, kikapcsol, nyugszik, és ez kell neki. Néha csak ülünk és nézünk. Sorry. Ki kell bekkelni. Azt is biztos közel lehetetlen lehet megérteni, miért képes két férfi egy közepes futballmeccset és a Rambo 3-t folyamatosan kapcsolgatva egyszerre nézni úgy, hogy közben arról (is) beszélgetnek, hogy milyet szartak legutóbb. Megjegyzem, pont ugyanolyan nehéz, mint azt felfogni, hogy hogyan képes két csinos nő azon dühöngeni harminc percen keresztül egy egyébként szerintük is jó esküvőn, hogy egy mindkettőjüknél látványosan kövérebb és rondább nő miért vett fel spagettipántos felsőt és kivágott szoknyát? Én azt mondom, fogadjuk el, hogy ez a két jelenség azonos kategória. Akkor is, ha maximálisan egyetértek az egyik barátom feleségével, aki a minap egy buli végén búcsúzáskor tudta (mosolyogva) tökéletesen összegezni a férfiakat: - Komolyan hihetetlen, hogy 3 órája beszélgettek, de azt nem beszéltétek meg, hogy egyikőtök elutazik egy hét múlva. Semmi értelmes dologról nem tudtok beszélgetni. :)

A többi közhely. A segg/pöcsvakarás meg tényleg fontos momentum reggel, az ágyam és a vécé között. Ha éhes vagyok, fontosabb lesz az első falat, mint bármi, amit bárki mond éppen. Nem bántásiból. Viszont ha azt mondom semmi baj, akkor részemről tényleg semmi baj. Kettő perc alatt pedig nem azért alszom el, mert meg akarlak bántani, hanem mert elalszom a f@szba...

Egyébként pedig nyugalom. Nyugalom, rendben?

Búcsúzóul az alábbi két beszélgetés pedig álljon példaként a férfiak lelki életéről. Első egy buliból hazafelé menet, két barátom között. Második önmagáért beszél, azt gondolom. Písz :) 

1.
- Csuklom.
- Hagyd a faszba.


2.