A barátaim

Eltűntem néhány napra. Szükségem volt egy kicsit arra, hogy összeszedjem magam, a gondolataim. Ünnepek, szilveszter, kapkodós első januári napok. Ha tehettem, elvonultam, és a barátaimmal voltam. A barátaimmal. Az a fajta közeg, amiben nem tudsz hibázni - rájöttem, hogy ez az az érzés, ami a nyilvánvaló dolgokon túl, mint a kölcsönös szeretet, meg közös érdeklődés, ésatöbbi, szóval ami ezeken túl egyben tart minket. Velük voltam most egy kicsit, és most elmesélem, milyen volt :)

A történet elöljárójában legyen elég annyi, hogy gyakorlatilag 15 éve együtt élünk. Különböző ingatlanokban először egyesével, majd időnként itt-ott csajokkal, mostanra kb 12 gyerek is van, meg minden. Mi vagyunk kábé tízen-tizenöten fiúk, akik kettesével-négyesével naponta találkoznak, mind egy közös mail lista és minden egyéb kommunikációs csatorna által összekötött, teljesen hülye baráti társaság vagyunk. Kurvára bírjuk egymást, és néhány dologban egyetértünk. Nem tartozunk egymásnak pénzzel, nem hajtunk egymás nőire, nem tartunk szeretőket, figyelünk és vigyázunk egymásra, nem baszakodunk hazudozással, dumálással, keresztbe szervezéssel, és egyáltalán, semmiféle módon nem szarunk bele ebbe a 15 éve élő nyugalomba. Azért nem, mert ez olyan biztonságot ad nekünk, ami olyasmivel írható le talán, hogy gond nélkül átvihetném bármelyikhez a lányomat egy hétvégére, hogy majd jövök érte, vagy letehetnék egy táskában 6 millió forintot is, hogy majd úgy egy év múlva kellene. Vice versa ugyanaz. Nem kell ugyanis sok. Tisztelet, figyelem, normális gondolkodás, szélsőségek elutasítása minden irányban. Van köztünk libsi bibsi, konzervatív arc, van protestáns és katolikus, van ilyen és olyan. Nem gond bazmeg, érted? Jobban szeretjük egymást, és ezt, amit csinálunk együtt.

Az elmúlt 10 napban volt, hogy hétköznap délben valamelyik barátommal ebédeltem, vagy cseteltem kettővel, aki épp együtt kajáltak. Vietnámi, sushi, saláta, csókakői kolbászleves. Tudjuk, mit evett a másik tegnap. Az egyik barátomnak gyereke született. A negyedik. Összejöttünk másnap este mind. Utána egyikükkel kajáltam, másik kettővel gyógytornán voltam, aztán ebédeltünk, ahogy hét éve mindig. Néha szünetekkel, ha úgy hozta. Aztán vissza. Átugrik egy házaspár este, vagy felmegyek az egyikhez filmet nézni. Hárommal a társaságból van egy zenekarunk, akikkel hetente próbálunk. Néha kettesével egymáshoz felugrunk gyakorolni, vagy zenét írni, vagy beszélgetni róla. Egy órát, kettőt. Ahogy jön. Megállunk egymásnál inni egy kávét, vagy elszívni egy cigit. Néha reggelizünk, vagy gőzbe megyünk. Hétvégéken nincs olyan, hogy valakik ne találkoznának egymással közülünk. Gyerekekkel játék, kaja, akármi. Valami mindig. Este mozi, vagy vacsora, vagy séta, vagy más. Közös nyaralások, zsúrok, gyerekbulik, felnőtt és gyerekfarsangok. Ahogy kell. Most jönnek sorban... :)

Folyamatosan együtt vagyunk, mert ez jön be. Itt nyugalom van, itt jó élmény van, itt minden rendben van érzés van. Barátod nem sok van. Soha. Olyan társaság, amelyik úgy vigyáz rád, mint saját magára, kettő sincs soha. Vigyázzatok egymásra..