2017. február 5., vasárnap

Válasz Puzsér Róbertnek a veronai busztragédiával kapcsolatban írt "Gyászlicit" című cikkére




Kedves Robi,

Nagyra tartom a belemenős stílusodat, nagy hiány van a magyar közéletben és a gyáva, megvásárolt újságírói világban arra a megközelítésre és látásmódra, amit képviselsz  - ezzel együtt a  Gyászlicit című cikked szerintem az eddigi pályafutásod egyik mélypontja. Egyrészt en general ilyen otromba és érzéketlen módon szerintem nem lehet hozzányúlni ennyire érzékeny témához. Másrészt bármennyire is igazad van a lájkvadász görényekkel kapcsolatban, azt ennyire önkritika nélkül nem írhatod le. Azért nem, mert a/ egyébként magad is épp ebben a témában írsz cikket, B/ aki többek között azzal tett szert országos ismertségre, hogy Hajdu Péter visszataszító személye ellen indított látványos (de nem önzetlen) médiaháborút, attól ennél precízebb megfogalmazást várok abban a tekintetben, hogy ki vadászik milyen lájkra.

De nem ezért írom ezt a levelet. Két oka van, amiért levelet írok neked, és mindkét ok számomra teljesen elfogadhatatlan, és érthetetlen ebben a cikkedben. Az első, hogy a politikusokkal, közéleti személyiségekkel kapcsolatban ugyan részben igazad van, de eltúlzod. Ez annyira súlyos tragédia, hogy még az amúgy hernyó közéleti szereplők közül is sokan magukat megrázva emberi reakciókat mutattak. Ha fröcsögsz, Robi, akkor ezt is észre kellene venni. Ha előveszed ezt a témát, akkor oda kell írni, hogy ez azért volt ennyire szörnyű, mert itt gyerekek haltak meg. És emiatt a tragédia hullámai minimum kétszer csapták meg a kultúrembert. Először, amikor meghallottuk. Másodszor, amikor a gyerek hazajött a suliból, mi meg rájöttünk, hogy mindenkinek a sulijába jár olyan, akinek a tesója, tesójának a csapattársa, volt osztálytársa, annak tesója, stb Szinyeis volt. És ez a dráma a gyerekeken keresztül terjedve ütött igazán nagyot. Akkor ütött nagyot, Robi, amikor le kellett ülni otthon a rémült arcú gyerekkel, és megfogni a kezét. Emiatt kivételesen megbocsátóbbak vagyunk és voltunk a népszerűséget hajhászó aljadékokkal szemben is, mert ez az ügy feljebb van náluk. Nagyobb és fontosabb náluk. Ez az ügy annyira szörnyű, hogy nem álltunk le baszogatni egymást, a nyilvánvalóan kirívó eseteket kivéve.

Amikor a tévécsatorna a lángoló buszt mutatja, amikor a facebook-ra a barom állat ezt posztolja, ott bizony szólni kell. Milyen kár, hogy a cikked nem pengeélesen nekik, róluk, a kollégáidról, a média képviselőiről és nekik szól. Milyen kár, hogy nem őket, és az egyszerű facebookozót akarod nevelni a normális viselkedésre ahelyett, hogy megint celebeket és közéleti személyiségeket cincálsz szét, akik közül - meg merem kockáztatni - a nagyobb rész ezúttal tényleg megrendült. És ha választani kell, mi volt ocsmányabb, akkor a lángoló busz posztolása nálam biztosan kategóriákkal lejjebb van, mintha bármelyik Rubint Réka könnyes posztot rak ki.

A másik elfogadhatatlan eleme a cikkednek a flancos franciaországi síelés felemlegetése. Hogy miért nem Szlovákiába járnak síelni. Ennyire döbbenetesen pimasz "árukapcsolást" talán nem is emlékszem, hogy magyar médiában az utóbbi időben láttam volna. Te a gyerekek tömegszerencsétlenségébe komolyan bele tudod keverni azt a meglátásodat, hogy nekik mi dolguk van az olasz sztrádán? Hogy jut eszedbe, Robi? Azzal kezdeném, hogy egyáltalán van róla fogalmad, hogy egy franciaországi síelés nem az osztrák duplája, hanem mondjuk 10%-kal drágább? De egy buszos csoportos túra simán azonos árban van? És ha a duplája is lenne, mi ez a hisztis kisnyugdíjas jellegű szörnyen egyoldalú gondolatmenet arról, hogy te megmondod, hova menjen síelni? Ha Aspenbe mentek volna, és lezuhantak volna magángéppel, akkor is ocsmány lenne tőled, de legalább logikailag érteném. De Franciaországba, Robi?! Ez annyira drámaian ostoba gondolatmenet, mintha nem is te írtad volna. Ha arról írsz, hogy az Áldás utcai suliba mennyi gyereket hordanak luxusdzsippeken, és arról hallani, hogy aki nem tengerentúlon nyaral és nincsenek drága márkás cuccai, az gúnyolódás áldozata, azt jobban megérteném. De a Szinyei, Robi, egy francia síeléssel? Nem hogy mellélőttél, hanem az ország legérzékenyebb hírével kapcsolatban, a sokkos állapotban lévő családokon rúgtál egy feleslegesen nagyot, kvázi azt üzented nekik, hogy kellett nektek Franciaországba küldeni a gyereket, ha Szlovákiába mentetek volna, még életben lenne a gyerek?!

És te lamentálsz azon, hogy a celeb paraszt adja meg a tiszteletet, és tisztuljon a tragédia által sújtott családok közeléből? Saját magad heréled ki a cikked fő mondanivalóját, és viselkedsz embertelenebb módon, mint bármilyen celeb, aki lájkokért könnyes szelfiket posztolt. Nyilván volt ilyen. De egyik sem osztotta ki a gyászoló családokat azzal kapcsolatban, hogy a fogyasztói társadalom túlzásainak csapdájába estek, és ezért haltak meg a gyerekeik. Sok cikkedet olvasom, sok műsorodat láttam, ennél érzéketlenebb módon még soha nem viselkedtél, pedig baromira tisztelem a konfrontatív, kegyetlen stílusodat, de most egy olyan csoportnak csúsztál be nyújtott páros lábbal, amelyik 2 hete dolgozik azon, hogy valaha még újra járni tudjon.

Hatalmas bocsánatkéréssel tartozol feléjük, és minden józan, együttérző embertől, aki lájkvadászat helyett egyszerűen csak tényleg megrendült attól, ami történt.

Üdvözlettel,

Doffek Gábor

1 megjegyzés:

  1. Kedves Gábor!

    Nagyon intelligensen, udvariasan írtad meg ezt a posztot. Ha ezek után sem kér bocsánatot, tényleg az, aminek sokan velem együtt gondolják: egy nagyon beteg ember, akinek nem szabadna a nyilvánosság előtt szerepelni. Ő is egy médiaceleb. Mi köze neki ehhez a tragédiához? Ki hatalmazta fel, hogy erről véleményt nyilvánítson?

    VálaszTörlés