2017. december 8., péntek

Gyorselemzés a választások előtti ősz végén



Picit megállítottam az a hömpölygő info áradatot, amiben élünk, és a napokban adódott néhány üres órámban azon gondolkodtam, hol tartunk. Választások lesznek, ilyenkor a megelőző fél év amúgy is gyötrelem és pokol. Arra gondoltam nem ártana, ha számot vetnénk azzal, hogy milyen hely pillanatnyilag Magyarország, milyen hely az otthonunk, és milyen az életünk. A mindennapjaink. Már csak azért is, mert általam teljesen érthetetlen módon a magukat ellenzékinek mondó pártok, a bármilyen oldali értelmiség 90%-a, és egyáltalán a közvélemény még mindig azt latolgatja, hogy az előttünk álló szabad, demokratikus választásokon milyen listákkal, milyen százalékokkal, milyen szövetségekkel, és milyen kombinációkkal lehet megverni a Fideszt, vagy hogy minek mennyi az esélye. És én ezt egyáltalán nem értem.

Ma Magyarország egy parancs-, és/vagy tekintélyuralmi rendszerben működő, önerőből működésképtelen ország. Politikai és hatalomtechnikai példáink Oroszország és Törökország. Külpolitikai értelemben szorgos munkával a végtelenül arrogáns, ellenséges hangon uszító demokrácia-, és EU ellenes mélyszegény, pimasz kis fasiszta ország lettünk, aki nyíltan beállt az oroszok mögé. Innen indulunk. Lényegében a jelenleg ellenségnek kikiáltott Európai Unió lélegeztetőgépén éldegélünk, a drága IMF hitelt lecseréltünk még drágább orosz (és egyéb) hitelre, a nyugdíjlóvé eltűnt, további számon tarthatatlanul, elképzelhetetlenül és minden képzeletet felülmúlóan rettenetesen sok pénz temérdek csatornán szintén eltűnt 8 év alatt az amúgy sem káptalan közös kis éjjeliszekrényünkből, és mondom, ez még nem a helyzetkép, ez még csak a kiindulási alap, száraz tények, ugye a matekot viszonylag makacs tudománynak ismerjük meg, azaz hiába fordítja el a gyuri a grafikont 90 fokkal balra, hogy a főnök egy emelkedő nyilacskát lásson, mit van mit tenni, a sublótban ettől még nem lesz több a pénz.

Ma kérem teljesen normális, hogy polgármesterek feleségei, gyerekei tulajdonosok olyan cégekben, amelyek milliárdos állami megrendeléseket kapnak, sőt eu pályázatokat egyenesen rájuk írnak ki tömegben. Ma tök normális, mert 8 éve folyik ez a gyakorlat, hogy a G nap előtt annak, azóta meg ezeknek a cégeire, cégcsoportjaira írnak törvényeket - azaz eleve olyan szabályrendszert, amelyet 1 cég tud teljesíteni, és nyer meg mindent, évekig. Ma már teljesen elfogadott és normális, hogy egy demokráciában független tisztségek, posztok, pozíciói, cégek, szervezetek a kormány részeként működnek. Az Apeh/NAV nem egy független intézmény, aki az ország minden tagjára érvényes szabályokat érvényesít, hiszen az ország közös pénzéért, az adóvagyonért felel, hanem ezt egy mérsékelt képességű államtitkár intézi egy minisztériumból, parancsra, simán. A Nemzeti Bankot, a Főügyészt, a Köztársasági Elnököt nem is említve. Minden közjogi méltóság kiherélve, minden intézmény kiherélve. Teljesen elfogadott tény és oké, hogy ez itt egy zárt, feudális berendezkedésű ország lett, amelyik kifelé kitette a tüskéit, amelyiket belül pedig mára mindenki az Orbán és a Matolcsy családok tulajdonának tekint, és ahol most kuss van. 2017 végére a bírói kar felzabálása az utolsó szimbolikus bástya azon demokratikus intézmények közül, amelyek egy demokráciát fenntartanak. Magyarul most van mindenféle értelemben vége, gyerekek. Kör bezárult, ablak becsuk, mindenkit üdvözlök 1972-ben.

Abban a világban, ahol én speciel simán szarba kerülhetek egy ilyen poszttal, és ezen mindenki gondolkodjon el szerintem, hogy ez mélységében megint mit jelent. Hogy úgy küldöd iskolába a gyereket, hogy van, amit nem mondhat ott. És nemcsak a gyerek a suliban, hanem te is a munkahelyeden. Elérkezett ismét végérvényesen az a világ, ahol a magyarok lemondtak az egyéni szabadságjogaik egy részéről. Hosszan, könyveket lehetne teleírni arról, hogy miért, meg mit reméltek cserébe, és az a biztonság, védelem, meg nyugalom, amit ígértek, az vajon van-e, mert amúgy nincs, de ez a poszt nem erről szól.

Arról szól, hogy káosz van, és fel kéne ébredni, el kéne kezdeni gondolkodni. Hogy normális-e kvázi beletörődni abba, hogy bármiféle beleszólás az életünkre még szimbolikusan sem maradt a kezünkben. Hogy normális-e 5 hónappal a választások előtt, hogy nem az a dilemma, hogy ez mit mond és az mit ígér, hanem hogy ezeket is megvették-e, és azokat is, vagy azoknak csak a felét. Van egy nyíltan fasiszta elemekkel gazdagított eszköztárból építkező autokratikus kormányunk, akiknek számosságát tekintve legnagyobb ellenfele az a párt, aki 3 éve listát kért a magyar országgyűlésben egy random napi felszólalásban az országgyűlésben helyet foglaló zsidó képviselőkről. És nem mellesleg most épp ezt a Jobbikot kellene sajnálnunk, mert amúgy épp abszolút fasiszta eszközökkel pont kicsinálják, mert nem tud elszámolni a pártfinanszírozással. És aki vádolja, az az a kormánypárt, aki évente 100 milliárd forint fölött (!!) költ a Fidesz és a főnök népszerűsítésére. És mintha ez tök normális lenne az egész ország számára.

Miközben az internet korában 2 hónappal később tudjuk meg, hogy egy tanár Ferihegyen lebukott nyáron egy általa elvitt 11 éves kisfiúval, akinek szexképeket küldözgetett korábban, akivel Londonban akart új életet kezdeni, és az iskolaigazgató szerint ez a tanár magánügye. Tessék, pardon, mivan? És ez csak egy sima napi hír, egy a százból. Olyan országban élünk, ahol gyerekeket 1 évre adminisztratív okokból elvesznek nevelőszülőktől. Ahol évente több tízezer ember hal meg kórházi fertőzésekben vagy egész egyszerűen megelőzhető problémák, nevetséges, szégyenteljes okok miatt. Ahol a határon előbb magyar nyelvű papírokkal szopatnak, majd vállalhatatlan körülmények és bánásmód mellett tartanak menekülteket. Olyan helyen élünk, ahol nem építenek liftet a most épülő metróba, és kiállhat a főpolgármester, és belemondhatja egy mikrofonba, hogy azért, mert ők úgysem tömegközlekednek. És főpolgármester marad, mert ebben az országban teljesen mindegy, hogy mit csinálsz, mondasz, tettél, vagy derült ki rólad, maradsz a helyeden. Itt helyükön maradtak emberek olyan, de olyan ügyek után, hogy az a következő önálló könyv. Olyan helyen élünk, ahol nincs CT a kórházban, meghal egy kislány, és ki lehet állni erről cinikusan mellébeszélni egy százötven milliárdos vizes vébé előestéjén, és tényleg senki sem szégyelli magát. Ki lehet állni hárommillió létminimum környékén vagy alatta élő emberrel, és hetvenezer mindig éhes gyerek mellett, és el lehet büszkén költeni dolgozószobára húszmilliárdot, és az a ráncos ocsmány boszorkány beleröhögheti a mikrofonba, hogy nincsenek szegény gyerekek, és nem hal meg ott helyben a szégyentől. Olyan helyen élünk, amelynek  Soros György 1984 óta kb. 110 milliárd forint értékben adományozott az alapítványokon keresztül, és ő a sátán. És olyan helyen élünk, ahol Mészáros Lőrinc - mit tesz Isten - egyetlen év (!) alatt kb ugyanennyi pénzzel lett gazdagabb közbeszerzéseken keresztül. Itt járhat a zánkai gyerektábor vezetője milliós bérleményből dolgozni, itt a nemzeti vagyonkezelő vezérigazgatójának Aston Martinja van, meg lakóparkja, és eladhat magának komplett háztömböket minden további nélkül a mi vagyonunkból - egészen hajmeresztő, szinte Rejtő Jenői figurák és megoldások a szemünk előtt, bár ezzel megsértem az írót, akit egy még ennél is undorítóbbá torzult patkány-Magyarország ölt meg. A miniszterelnök veje hivatalos delegációkban tárgyalgat olajügyekben a Közel-Keleten, de átvilágítani nem kell. A CIA által körözött bűnöző a legmagasabb körökben welcome, a vő meg kastélyokat vásárol sorban, amiből olykor árva gyerekeket kell szétköltöztetni az országba úgy százötvenet, mert ebben a körben és ezekben a magasságokban mások a szabályok, más a világ, más a valóság, az egy másik Magyarország.

Csak ránk pont más szabályok vonatkoznak. Mi pont itthon volnánk, és minket ez viszont tönkretesz. Tönkreteszi az életünket a kiszámíthatatlanság, az aljasság, a felkorbácsolt gyűlölet és fröcsögés, a háborús hangulat, a döbbenetes rasszizmus. És kurvára nem vagyok rá kíváncsi, az az igazság. Kurvára unom, hogy ebben a ziháló kocsmai hangulatban tartjátok ezt az egész országot. Kurvára utálom, hogy az utcán látom nőni az agressziót, a türelmetlenséget, és látom, hogy pontosan ezt akarjátok. Látom, hogy hergelitek az embereket, a hangulatot, és látom, hogy az a célja, hogy még feljebb menjen a pumpa. Sejtem, hogy a masterplan valahogy úgy lehet, hogy addig kell idegesíteni a népet, ameddig valaki felgyújt valamit. Gondolom az a terv, hogy legyen 50-100-150 barom, aki marhára bepipul valamin, és nagy balhét csinál. És akkor ki lehet vonulni, és minden szinten meg lehet védelmezni a magyarokat. Fifikás terv lenne, ha egyrészt nem az életünkkel történne itt a szórakozás, ha másrészt nem egy végtelenül aljas őrültség lenne, és főleg harmadrészt  - ha kordában tudnátok tartani, amit nem tudtok.


Itt már nem az a probléma, hogy ezek hazudnak, meg lopnak. Itt az a probléma, hogy a Soros-tervtől a Pallas alapítványokon keresztül az Európai Unióig olyan megdöbbentően együgyű hazugságokkal operál a kormány, és olyan sokkoló eredménnyel, hogy azon jóérzésű embernek elszorul a szíve.  Itt az a probléma, hogy tömegpszichózis és a sulykolt kommunikáció olyan manipulációhoz vezet, hogy ezek az emberek ezt élik valóságnak. Itt emberek milliói írd és mondd napi szintű stresszben, félelemben élnek attól, hogy bármelyik pillanatban befordulhat a sarkon egy csapat migráns, amelyik majd megerőszakolja őket, ráerőlteti a sária törvényeket, elveszi a munkahelyeket, és egy muszlim országgá változtat bennünket még azelőtt, hogy a következő sarokra érne. Emberek millióinak már ma az a tévképzete, hogy az Unió az ellenségünk. Hogy a demokrácia egy halott létforma, tovább kell lépni, és mi jó úton haladunk. Hogy a magyarok Európa és a világ előtt járnak, és megint kitaláltunk valamit mindenki előtt. Bennünket követnek, ahogy a vizes vébén is bennünket figyeltek.

Magyarország kettészakadt, és két alternatív valóságot él. Az egyikben a szemüket egyre kétségbeesettebben forgató, szigetszerű életet élő gondolkodó, normális emberek laknak, akik rémülten figyelik, ahogy az országukból egy élhetetlen, rasszista, fröcsögő, harcban álló, feudális és autokrata, ugyanakkor gyötrelmesen lecsúszott hely lett, a másikban szemüket dicsőségtől és becsvágytól forgató harciasan nevetgélő emberek laknak, akik azt hiszik, hogy ők pontosan tudják, mi történik, hogy ami történik, az jó nekik. Meg persze van a NER kegyeltek Magyarországa, akik pedig meg vannak győződve róla, hogy minden, amit kapnak, minden, amit el tudnak venni, minden, amit csak kitalálnak, jár nekik. Jár nekik akkor is, ha tudják, igazából hányan dolgoznak meg azért, amit végül ők kapnak, jár nekik akkor is, ha az ország nagyobb része iszonyú árat fizet ezért, jár nekik akkor is, ha ez a rendszer mindenki számára nyilvánvalóan véges erőforrásokkal bír és úgy kiszolgáltatja Magyarországot, ahogy még a kommunizmusban sem volt (fun fact: és persze pont ugyanannak szolgáltatják ki a tisztelt rendszerváltó urak). Jár nekik a pozíció, jár nekik a lopás, mert "más is lopott", jár nekik a társadalom totális lerombolása, demoralizálása, jár nekik ennek az országnak a le-ki-elrablása mindenestül, és fogalmam sincs, hogy miért.

De azt tudom, hogy itt szabad választások nem lesznek. És nem csak azért, amit TGM mond, mert nincsen szabad sajtó. Azért sem lesznek szabad választások, mert a Jobbikot el akarják lehetetleníteni karhatalmi eszközökkel, és józan ember nem csak arra gondol, hogy ilyen szabad választások előtt nem történik, hanem arra, hogy lehetséges, hogy az egészet megrendezték, Simicska átment a túloldalra, és támogatás címszóval rombol, aztán majd pacsi és bódottá. Mert olyan országban élünk, ahol ez simán megtörténhet. Azért nem lesznek szabad választások, mert az őrület, az irracionalitás, a téboly lett úrrá az országon. Azért nem, mert ahol tök normális, hogy kopaszokat küldenek egy választási irodába pofozkodni, ott per definíció nem lehetséges a szabad választás. Ahol a kormányzat az állampolgár pénzéből hazudozik az állampolgárnak migrációról, konzultációról, Európáról, Amerikáról, és általában mindenről, ott félretájékoztatott, megfélemlített emberek fognak az urnához járulni és fogalmuk sem lesz, miről szavaznak. Azért nem lesznek szabad választások, mert nagyságrendileg mintegy egymillió választópolgárnak titokban le kell majd fényképeznie a kis telefonjával a szavazólapját teljesen törvénytelenül, mert valahol egy fideszes kisfőnöknek kötelező lesz bemutatnia, kire szavazott, mert közmunkás, állami alkalmazott, kisvárosi/falusi megzsarolt kisember. És sokáig lehetett legyintgetni, hogy ez hazugság, de ma már nyugalommal kijelenhetjük, mert sok száz példát láttunk, hallottunk, hogy embereket bizony üldöznek és zsarolnak politikai meggyőződés miatt. Embereket már le is tartóztattak ebben az országban az elmúlt években meggyőződésük miatt. Alakoskodhatunk, de mindannyian tudjuk, hogy hogyan és kiket zsarolnak a munkájuk elveszítésével, a gyerekek iskolából történő kirúgásával, a pótlékok, a következő megbízás, a megélhetési lehetőségek megvonásával. Pontosan tudjuk, hogy működik a Fidesz zsarnoki ocsmány rendszere, pontosan tudjuk a környezetünkben, kik a kedvezményezettek, kik röhögnek rajtunk és mindenkin. 

Pontosan tudjuk, mert látjuk, hogy Ahmed H-t terrorizmusért ítélték el 10 évre, mert egy megafonban kiabált Röszkénél, a rendőrgyilkos Győrkös Istvánt, aki egy náci magánhadsereget vezetett, fejbelőtt egy rendőrt, őt nem terrorizmussal vádolják. Sem nem terrorizmus a náci hadsereg 100+ fegyvere, 18000+ éleslőszere, hanem erőszak előkészületének kísérlete, vagy valami más faszság. Ebben az országban az oroszok diktálta teljes káosz, és irányított téboly van, amelyben nem a Jobbik lett a Simicska csicskája, hanem Magyarország lett már megint a ruszkik csicskája, és a mi nagy antikommunista, rendszerváltó és demokrata vezérünkről feketén-fehéren kiderült, hogy nem hogy nem antikommunista, hanem BÁRMILYEN, ha az hatalmat ad a kezébe, hogy a rendszert visszafelé váltja, és visz vissza minket a szovjet szárnyak alá és kifelé Európából, és hogy demokrata-e, azt már a saját hívei sem mondják, nem is gondolják, hanem már úgy gondolják, hogy nem is kell annak lenni, mert az libernáci faszoknak való puha szar. 

Itt tartunk. Semmiféle szabad választások nem lesznek. Bizonyítékokkal alátámasztott tény, hogy a kormányzat Európát ellenségnek tekinti, az Unióból kifelé vezetik az országot. Tény, hogy nincs demokrácia, nincsen szabad gondolat, nincsen szabad sajtó és nincsen szabad vélemény. Erőszakos, aljas, gusztustalan egyszemélyi diktatúra van, amely idegenellenes, iszlámellenes, és antiszemita.  Tény, hogy háborús hangulat van, háborúra készülő, háborút vizionáló vezetői vannak Magyarországnak, akik a saját tulajdonuknak, illetve konkrétan Orbán Viktor tulajdonának tekintik ezt az országot, és ráadásul már azt is kommunikálják, hogy ez abszolút rendben is van így. 

Az Állatfarm utolsó fejezetéhez érkeztünk, ahol a 4 láb jó, a 2 láb pedig nem rossz, hanem jobb. Ahol már nem lehet megkülönböztetni a disznókat és az embereket, ahol a szovjet diktatúra alól kiszabadult Magyarország szépen lassan visszatagozódik a "Majorba", és újra a szovjet diktatúra része és szolgája lesz, és már csak néhány idiótának tartott, és idiótának mondott barom hangoztatja, hogy gyerekek, kurvára nem ide akartunk jönni, kurvára nem ezért zavartuk el egykor az embereket, kurvára nem ez volt a célunk, és nem ez volt megbeszélve. A többség már nem emlékszik erre, nem akar emlékezni erre, nem érdekli ez, sőt a többséget már idegesítik azok, akik önállóan, szabadon, normálisan, civilizáltan akarnak élni, mert a többség jobb szeret önállóság helyett összeterelt közmunkásokként, jobban szeret szolgaként, kiszolgáltatva, minden szabadságától megfosztva, parancsra élni. A többség jobban szereti, ha nem kell gondolkodni, hanem majd valaki megmondja, mi lesz. A többség nem szeret döntéseket hozni, jobb szereti, ha egy nagyfőnök eldönti a dolgokat. A többség nem szeret felelősséget vállalni az életéért, a többség jobban szeret felnőtt emberként lényegében gyámság alatt élni. Ahol nincs se kockázat, se lehetőségek, se döntések, se kérdések, se semmi nincs, csak előre meghatározott mennyiségű sör, előre meghatározott mennyiségű munka, előre leosztott, fixen szar élet, de legalább fix. Ez lett Magyarország 2017 végére. Ez lett a nagy rendszerváltó, demokrata álmainkból, ez lett a felzárkózunk Európához álmainkból. Ez lett a mostantól minden máshogy lesz álmainkból.

Kérdezte egy egész ország 1989-90 környékén, hogy na gyerekek most mihez kezdünk ezzel a fene nagy szabadsággal? Többé nem kérdés, egyszerűen nem kell nekünk. Levizsgáztunk, megmérettünk, és kedves Magyarország, könnyűnek találtattunk a szabadság és önállóság mérlegén.

Kellemes számolgatást kívánok a százalékokhoz, meg a választási szövetségekhez, meg hogy ki az igazi ellenzéki, ki a valódi orbán-váltó, ki a magyar, ki a komcsi, ki a náci, ki a jó és ki a rossz. Sőt, jó estét és jó szurkolást is kívánok mindehhez.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése