2013. február 23., szombat

A Tisztes Ősz


Egy egészen eldugott kis Zala megyei falu határában építették fel a '20-as évek eleje-közepe felé. Hatalmas területen feküdt az ország egyik legszebb vidékének olyan békés kis völgyében, ahol a környező dombokat is mintha azzal a szándékkal helyezték volna el, hogy a szél a lehető legkellemesebb enyheségű és hőmérsékletű legyen. A főépület ragyogó fehér tornáccal, rikító falakkal, hűvös árnyékot szolgáltató fákkal, kiszolgáló épületekkel, wellness házzal, fürdővel felszerelt exkluzív erődítmény. Őrök láthatatlan helyeken, technika és technológia a legmagasabb fokon. Suhanó, alig észrevehető személyzet és halk zene. A főépület legalsó lépcsőfokától a szemmel láthatatlan messzeségben húzódó kerítésig egyenletesre nyírt pázsit - gondos kezek munkája.

Ez a hely volt a Tisztes Ősz Idősek Otthona, mely vendégkörét kizárólag úgynevezett rendszerváltó politikusok köreiből válogatta. Változatos korú urak és hölgyek, akik életük javát az ország szolgálatában, egy történelmi korban tölthették. Olyan emberek, akik talán megfáradva az idők súlyától, a felelősség és az elhivatottság terhétől, de mindenképpen nagyon büszkén tekinthettek a múltjukra, hiszen egy ország gyakorlatilag valamennyi lakója őket tekinti egyfajta példaképnek. Igen, példaképnek, és egyben mintának a saját életük vezetése kapcsán, hiszen ezek az emberek olyat tettek, amivel méltán lesznek tananyaggá a jövő nemzedékeinek történelemkönyvében - ezek a nagyszerű államférfiak és nők kivezették az országunkat a kommunizmus diktatúrájából. Megragadták az alkalmat, hogy megmutassák saját tehetségüket, megvalósítsák saját elképzeléseiket, és Magyarországot a demokratikus szabad országok egyikévé tegyék.

A Tisztes Ősz valamennyi lakója ilyen ember volt. Csodálatos béke és nyugalom áradt a kertek alatt. Szinte tapintható volt a tudás, a bölcsesség, a mérhetetlen tapasztalat, az emberi értékek, mint helyes önértékelés, becsület, önzetlenség, elszántság, kitartás, szakmai hozzáértés, tisztelet, szinte felsorolni is lehetetlen - a Tisztes Ősz a mai napig az ország forrásának számít mindezen dolgokban!

Lett légyen államtitok (nemzetbiztonsági alapérdek) a lakók kiléte, az ország szinte valamennyi polgára 10 éves kor felett fel tudná sorolni név szerint, kik laktak itt, ahogy visszamenőleg 10 évre azt is, hogy mely nagyságok hagytak itt bennünket a bölcsességük utáni vágy okozta űrrel a lelkünkben. Azzal a maró érzéssel, hogy nem kérdezhetünk többet, nem olvashatunk interjúkat; szinte fáj beérni azzal az egyenként is csodálatos életutak végén hátrahagyott tudásmennyiséggel, amit a még velünk élő tanáraink örökítenek majd tovább.

A Tisztes Ősz lakói kondíciójuk, kedvük szerint tartottak nyilvános beszélgetéseket, felolvasásokat, előadásokat. Telt házas közönség előtt beszéltek a múlt színarany pillanatairól, a '90-es évek első néhány évének bizonytalanságáról, majd arról a példátlan összefogásról, ami már a rendszerváltó évtized közepén szinte kirobbant az addigra összeszokott politikusokból, és a frissen szerzett szabadság mindent elsöpörve végre meghozta azt, amire 40 évet kellett várni. A magyarok megmutathatták a világnak, hogy vállt vállnak vetve, félretéve sérelmet, múltat, megbeszélve a tanulságokat becsülettel képesek nekilátni a munkának. Kiválasztották maguk közül a megfelelő mérnököket és agrár szakembereket, pénzügyi, vallási, oktatási, egészségügyi, igazságügyi tehetségeikből vezetőket, iránymutatókat faragtak, és az ország ennek megfelelően, és a magyarokban rejlő igazi adottságoknak köszönhetően robbanásszerű fejlődésbe kezdett. A régió leggyorsabban fejlődő úthálózata alig tudta ellátni azt a megdöbbentő tranzitforgalmat, amit a sikeres kis ország bonyolított akár közúton, akár az egyszerűsített, de hatékony és jól működő vasúthálózatán, ami az évtized végére akkorát fejlődött, hogy a Financial Times írt részletes elemzést arról, hogy hogyan kell korábban veszteségesen működő, nehézkes állami vállalatokból piaci alapon rendeződő, az állam remek nemzetközi kapcsolatait kihasználó profitábilis céget létrehozni mindössze 5 év alatt.

Budapest olyan változáson ment át 10 év alatt, amit nyugat-európai nagyvárosok irigyeltek meg. Mindhárom metróvonal teljes felújítása mellett még egy új metró gyors ütemű megépítése nem csak zseniálisan leegyszerűsítette, de olcsóbbá is tette a felszíni közlekedést. A racionális privatizálás hatalmas bevételi forrást jelentett, amit szintén okosan költött el az akkori gazdasági minisztérium Európa-hírű közgazdászokból álló szakértői csoportja, ugyebár pazar ötlet volt pl. a Nagykörúton belüli valamennyi épület eredeti állapotba történő felújítása. A várost fiatal és tehetséges, a politikától független, a költségvetési korlátokat gond nélkül tartó várostervezői csapat fejlesztette. Ontották az ötleteket, Budapest pedig szépen lassan Európa egyik gyöngyszeme lett szellemesen megépített vadonatúj parkrendszerével, ami szinte átszövi a belvárost is, és lélegezteti azt. 

A mára szállóigévé lett "előrelátó, hosszútávú, mérsékelt magyar stratégia" (nemzetközi szakzsargonban "the hungarian boogie") megteremtői voltak azok a rendszerváltó koponyák, akik a demokrácia egyik első írott és íratlan szabályává tették, hogy mostantól Magyarországon közszereplő - különös tekintettel a politikusokra - erkölcsileg maximálisan feddhetetlen ember lehet csak. Létrehozva ezzel egy olyan általános morális követelményrendszert, ami a társadalom összességére is csodálatos hatással volt.

A Tisztes Ősz lakói mára legendákká váltak. Életükben váltak követendő példává, az összetartás és morál olyan útjelző tábláivá, ami mindannyiunkat segít a saját útelágazásainknál a jó, a helyes, a becsületes, a magyarhoz méltó döntést meghozni.

Nem lehetünk életünk végéig sem elég hálásak, hogy pont ők voltak ott akkor, és hogy nem átallották az egész életüket feláldozni az otthonunk, a családjaink, a nemzetünk, a közösségünk jobbá tételéért. Azért, hogy mi egy szebb, biztonságosan működő, minden becsületes polgára számára elfogadható, békés, csendes, egymást támogató, és egymást elismerő országban lakhassunk. Olyanban, amit büszkén ismertetünk meg gyerekeinkkel, és olyanban, ahol minden épelméjű ember az utcán, otthon, autóban vagy moziban azt mondaná  és azt gondolja, hogy jó itt élni! Ez az otthonom, és ez a legkirályabb hely a világon!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése